Kosár

Az Ön kosara még üres. Kérjük, válasszon a hangoskönyvek közül. Amennyiben rendelkezik kedvezménykóddal, úgy az alábbi mezőben megadhatja.

Kedvezménykód


Hírlevél feliratkozás


A feliratkozással elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot.


Daniel Kehlmann, az irodalmi csodagyerek

Első pillantásra a téma nem túl kecsegtető. A 18. század végén két briliáns ifjú német megkísérli felmérni a világot. Egyikük Alexander von Humboldt, aki latin-amerikai útján átvágja magát a dzsungelen, bemászik minden barlangba, és megszámlálja a bennszülöttek fején a tetveket. A másik Carl Friedrich Gauss, csillagász és matematikus, aki nem élhet nők nélkül, de kipattan az ágyból a nászéjszakáján, hogy feljegyezzen egy képletet. Göttingai otthonából Gauss felfedezi, hogy a tér görbül. A két férfi - öreg, híres és kissé bogaras - Berlinben találkozik 1828-ban.
Tetszik? Pedig tetszeni fog! Mert a Világ fölmérése nem kevesebb, mint irodalmi szenzáció. A 2005. szeptemberi kiadás után alig fél év alatt 600 000 példány fogyott el belőle Németországban, és ezzel maga mögé utasította J. K. Rowling-ot és Dan Brown-t a bestseller listák élén. Lenyűgözte a hírhedten finnyás német kritikusokat is, akik a szerzőt, a 31 éves Daniel Kehlmannt irodalmi csodagyereknek kiáltották ki. A regény változást jelez a háború utáni német irodalomban. Évtizedeken át a német fikciót komolynak, értékesnek és kicsit unalmasnak könyvelték el. Többnyire az ország gyászos múltjával foglalkozott. A közelmúltban azonban több fiatal író, köztük maga Kehlmann, megmutatta, hogy tud játékosan és ironikusan írni. És bár témája aligha lehetne németebb, a Világ fölmérése nem tűnik "német" regénynek, inkább olyasvalaminek, amit Gabriel Garcia Márquez írhatott volna, ha Stuttgartban születik. Kehlmann elragadó, meghökkentő, egyszerre szellemes és vicces, anélkül, hogy sekélyes lenne. "Szerettem volna latin-amerikai regényt írni. De nem vagyok latin-amerikai. Nem írhatok úgy mint Márquez egy szép nőről, akit teregetés közben felkap a szél, és elröpül. De enyém lehet a latin-amerikai atmoszféra, a játékosság és abszurditás, és bármi megtörténhet. Latin-amerikai regényt írtam németekről és a német klasszicizmusról. "A hangvétele olyan mintha életrajz lenne, de állandóan átcsúszik fikcióba, paródiába. "Nagyon komoly, de egyáltalán nem komoly." (Kehlmann)Bár a brandenburgi Humboldt társaság nehezményezte, hogy Kehlmann nem tanúsít elegendő tiszteletet Humboldt, Németország egyik legnagyobb tudósa iránt, de a legtöbb kritika rámutatott, hogy az elidegenedés hosszú időszaka után az új német írók végre felfedezték a humort. Forrás: The Guardian 2006. július 19.